Bön hagyomány
Lopon Tenzin Namdak
Tenzin Namdak, a bön közösség vezetője szerint a Bön Nyugat-Tibet és Kelet-Perzsia között elterülő térségből származik. Senrab Mivocse alapította, aki megújította a létező rituális hagyományokat, melyek alapjai nagyon hasonlítottak az észak-ázsiai sámánizmushoz. Hagyományos források szerint Senrab Mivocse kora 18000 évre nyúlik vissza.
Tibet ősi bön vallása számos ágat foglal magába, melyek különböző fejlődési fokokon mentek keresztül.
Löpon Tenzin Namdak a bön fejlődésének két szintjét különbözteti meg. Az első szint a legősibb „régi bön” vagy „primitív bön”, ami az észak-ázsiai sámánizmushoz hasonlít.
A másik szint a jungdrung bön, ami Tönpa Senrab tanításain alapszik, aki a bön hagyomány szerint i.e. 1857-ben született Shang-Shung földjén.
A bön a Shang-Shung királyság kulturális és politikai behatásának következtében elterjedt és elérte Tibetet jóval azelőtt, hogy a buddhizmussal bármiféle kapcsolat létrejött volna. Tibetben a bön összefonódott az ősi mágikus és népi hiedelmekkel, a tanítás pedig egyaránt magába foglalt királyi szertartásokat, a jóslás és az asztrológia különböző módozatait, szertartásokat a bőségért, a hosszú életért, a gyógyulásért, illetve a démonok elűzésére. Ugyanakkor olyan magasrendű szellemi tanítások is fellelhetők, mint a dzogcsen, amely a buddhizmusban is megtalálható.
A jungdrung bönt úgy ismerik, mint új bön. A bön azt jelenti, tanítás vagy dharma, a jungdrung pedig örökkévaló vagy elpusztíthatatlan. A jungdrungot gyakran szimbolizálja egy balra pörgő szvasztika. A balra forduló irány Tibet matriarchális gyökereire utal (a bal a női energiához kapcsolódik, a jobb a férfihoz). A jungdrung a bön tanítások elpusztíthatatlanságának szimbóluma, mint ahogy a dordzse a tantrikus buddhista tanítások jelképe.
Az új bönnek megvannak a saját szerzetesrendjei és kanonizált szövegei, míg a különböző gyakorlatokat kilenc járműre osztják, a buddhizmus nyingma hagyományának mintájára. Mindemellett ezek közül csak néhány felel meg a tantrizmusnak és a dzogcsennek. Kétségtelen, hogy bizonyos elemek kicserélődtek a buddhizmus és a bön között, egyesek természetes módon, míg mások erőszakos hatásra - ugyanis amikor a bön kapcsolatba került a buddhizmussal, a bönnek számos buddhista elemet kellett beolvasztania, hogy túlélje a rávonatkozó tiltásokat. Ennek ellenére képtelen dolog lenne azt feltételezni, hogy a bön legmagasabb szintű szellemi tanításai mind a buddhizmusból származó késői átvételek.
A bönben és a buddhizmusban ugyanaz a tanítás van, ugyanazok a gyakorlatok, ugyanaz a kozmológia. Mindkettő Buddhára tekint a tanítás forrásaként. A különbség csupán annyi, hogy más történelmi Buddhára tekintenek vissza; viszont mind a bönpók mind a buddhisták úgy tartják, hogy a következő Buddha Majtreja lesz. A bönpók elismerik Sakjamunit Buddhaként, de azt mondják, hogy egy előző életében Buddha Tönpa Senrab tanítványa volt és abban az életében Szángvá Düpá volt a neve. Az Ádibuddha vagy Ősbuddha tanítás megvan a bön és a buddhista iskolákban egyaránt. A bön és a nyingmapa iskoláknál az Ősbuddha neve Kuntuzángpó.
A bönpók azt a történetet mesélik, hogy a messze múltban volt három fiútestvér, Dagpa, Szálvá és Sepa. Felmentek a szambhogakája Buddhához tanításért. A buddhista tanítás ezt a szambhogakáját Dordzse Szempának nevezi, ami szanszkritul Vazsraszattva és a bönben ez a szambhogakája Senlá Öker.
A három testvér tehát megkapta a tanítást a szambhogakája Buddhától, Senlá Ökertől, és mind a hárman elhatározták, hogy meg akarják szabadítani a lényeket a szenvedéstől, mindegyikük fogadalmat tett, hogy megszületik a földön, eléri a megvilágosodást és tanítani fogja az érző lényeket, hogy megszabaduljanak a szenvedéstől. Az első testvér Dagpa, a múltban megjelent a földön és tanította a dharmát, a második testvér, Szálvá, Tönpa Serábként született meg, a harmadik testvér, Sepa, a jövőbeli Majtréjaként fog megszületni. Tönpa Senrab Olmo Lungring országban született meg. Ez Tázigban vagy Közép-Ázsiában helyezhető el, valahol Tibettől északnyugatra, nyolcszirmú lótusz formájában. Ennek a földnek a közepén van egy hatalmas hegy, mely a Kilencemeletes Szvasztika Hegyet jelenti, vagy tibetiül Jungdrung Gucer. Kilencemeletes, mivel a bönben kilenc utat tartanak számon. A kilences szakrális szent szám a bönpo rendszerben. A hegyet lerombolhatatlansága miatt nevezik jungdrungnak. Úgy tartották, hogy ez az Olmo Lungring a világ közepe. Ezen a helyen jelentek meg először a titkos tanítások, sok neve van, de leginkább az indiai buddhista hagyományban ez Sambhala. Tönpa Senrab először Olmo Lungringban tanított, onnan érkezett Tázigba, Közép-Ázsiába, majd ez a hagyomány elérkezett Shang-Shungba. Mindez évszázadokkal az indiai buddhizmus Tibetbe érkezése előtt történt.
Manapság gyakorta tekintik a bönt a lámaizmus egy ágának.
Csögyal Namkhai Norbu
