Buddhista ünnepnaptár

A buddhista időszámítás kezdetének azt az évet tekintik, amikor Buddha parinirvánába tért. Mégsem egységes ez az időszámítás és ezzel az évszámlálás. A Hinajána buddhizmusban például a keresztény időszámítás előtti 543/44 évet veszik alapul Buddha halálának időpontjaként, nem pedig a történelmileg valószínű dátumot, az i.e. 483-at. Vannak olyan buddhista országok, ahol egy király vagy egy fejedelem uralomra jutásának évétől számlálják az időt a nemzeti szokásokhoz alkalmazkodva.

   A tibeti időszámítás az indiaihoz és kínaihoz hasonlóan a Jupiter tizenkét éves, illetve hatvanéves ciklusán alapul. A tizenkét éves ciklus a kínai kozmológia öt elemével párosítva adja a hatvanéves ciklust, vagy más néven a Jupiter nagy ciklusát. Az elemek mindegyike két egymást követő jegyhez kapcsolódik, melyek közül az első férfi és a második női jellegű – azaz a páratlan évek férfi, a páros évek női jellegűek.

   A tizenkét éves ciklusban minden egyes év állatnevet visel, ezek: Nyúl, Sárkány, Kígyó, Ló, Bárány, Majom, Madár, Kutya, Disznó, Patkány, Tehén, Tigris.  A hatvanéves ciklusban ezen állatok nevei kombinálódnak az öt elem nevével, melyek: Fa, Tűz, Föld, Fém, Víz. Ezek a jelképes elem és állatnevek a föld bioritmusához igazodnak és ezen együttállás szerint bizonyos energiák működnek abban az évben. Ezek a tibeti asztrológiai számítások, melyeket dzsungcinak, vagyis elem-számításoknak neveznek, mely hasonlatos a kínai asztrológiához, ugyanakkor a kínaiak azt állítják, hogy az asztrológiájuk a Han dinasztia révén érkezett Közép-Ázsiából. A Han dinasztia története azt mondja, hogy a törököktől átvett asztrológiai elemeket használják. Tehát ez a tizenkét állatöves-öt elemes rendszer igen ősi és közép-ázsiai eredetű. Ez a tizenkét állatszimbólum tizenkét évre van osztva és mikor ezt az öt elemmel párosítjuk, kijön a hatvanéves ciklus.

A tibeti asztrológiában négy fő elemet vesznek számításba. Az első a születési év, melyet az állatszimbólum és az elem szempontjából határoznak meg. A második a születési hónap állatöv és elem szempontjából. A harmadik a születésnap az állatszimbólum és az elem szempontjából. A negyedik a születési óra állatöv és elem szempontjából. A tibeti óra kétszer hatvan perces, ha a mi módszerünk szerint nézzük. Egy napban tizenkét óra van. Mindegyikhez egy állat tartozik. Ha tudjuk melyik órában születtünk, tudjuk az órához tartozó állatövi szimbólumot. Ezek a számítások azt mondják, hogy nem a nap, hónap vagy év, hanem a születési órát meghatározó energiaminőség állatszimbólum és elem szempontjából a jellemed legerősebb jellemvonása. Tibetben a születési horoszkópot vángtángnak nevezik. A vángtáng jelentése, hogy milyen képességed, energiád van bizonyos dolgok elvégzésére. Ezt a születéskor megkapjuk. Mindegyikünknek személyes vángtángja van, hiszen személyes az óra, nap, hónap, év és ugyanakkor a bioritmus energiája átfolyik az óra, nap, hónap, év minőségén. Ezen bioritmus átfolyásokhoz a mi vángtángunk vagy harmonikusan, vagy diszharmonikusan viszonyul. A jó azt jelenti, hogy hatékony hatású, jól működik, semmi probléma nincs. A személyes energiának és a téged körülvevő energiának a kapcsolatát lungtának nevezik. A lungtát általában szerencse szóval fordítják. Ha a vángtángod és a lungtád harmonikusan viszonyul egymáshoz, akkor semmi akadály, minden folyik és harmóniában van. ezek olyan kiemelt pillanatok, mikor minden energia neked dolgozik. Vannak idők mikor a vángtád teljes diszharmóniába kerül a lungtával. Ekkor tekintet nélkül arra, hogy mennyi verítékkel dolgozol meg valamiért, semmi sem sikerül.

   Mikor a Kalacsakrát Tibetben meghonosították, a tibeti asztrológusok elhatározták, hogy a kínai ciklussal párhuzamosan ezt a ciklust is bevezetik, és 1027-et állapították, meg mint kezdőévet, ami valójában az indiai ciklus első éve.

   Az első tibeti hatvanéves ciklus 1027-ben kezdődött, míg az ennek megfelelő kínai (a 62.) 1024-ben, a Fa-Patkány évében. Ez a hároméves különbség különösnek tünhet, de az indiai asztrológia figyelembevétele során értelmezhető. A Kalacsakrában a hatvanéves Jupiter- ciklus, szanszkrit nevén Brhaspati Varsa használatos, melyben minden évnek saját szanszkrit neve van. A ciklus első neve Prabhava vagy első, a második Vibhava, és így tovább. Mivel a kínai hatvanéves ciklus zárt rendszer, így bármelyik éve választható kezdőévnek. Így a Kalacsakra ciklus beolvasztásával, 1027-es kezdő évvel a tibetiek számára lehetővé vált az évek kínai neveinek további használata mindenféle zavar nélkül.

    A tibeti év lunáris alapon számított, így nem azonos hosszúságú a napévvel. A holdév tizenkét harmincnapos holdhónapból áll, vagyis összesen 360 holdnapból (így egy holdév átlagosan 354 szolárisan számított napnak felel meg) , míg a napév 365 és ¼ napból áll.

   Annak érdekében, hogy elkerüljék a túlságosan nagy eltérést a hold- és napévek között, kiigazításokat iktatnak be a naptárban mind a hónapok, mind az évek szintjén.

   A 360 holdnap alatt a nap 354-szer kel fel, a különbség 6 nap évente. Így a két rendszer közötti megfeleltetés megállapítása érdekében évente 6 holdnapot kell kihagyni.

   Bizonyos években egy 13. hónapot iktatnak be, ez átlagosan minden harmincadik hónapban történik – és egy tizenkilenc éves időszakban, hét szökőnap, vagy más néven dasöl van. A szökőhónap az azt megelőző hónap nevét és számát veszi fel. Ha az 5. hónap után következik, az 5b lesz belőle, így az ötödik hónap „dupla hónap” lesz.

      A holdhónap a két újhold között eltelt időszak. Az újhold utáni első napon kezdődik és a következő újholdkor ér véget (tehát egy hónap huszonötödik napja az újholdtól számított huszonötödik nap).

   Egy holdhónap megközelítőleg 29 és ½ napból áll, de mivel a holdnapok változó hosszúságúak hónaponként duplázott vagy kihagyott napokat iktatnak be a naptárba:

- mikor egy holdnap a napfelkelte után kezdődik és a következő napkelte előtt végződik, akkor az a kihagyott nap, vagy cshe.

 - mikor egy hosszú holdnap két napkeltét foglal magába, akkor megkettőzött nap van, vagy lhak.

Ez a csillagászati szabály, de a tibeti asztrológusok nem alkalmazzák mereven: néha a kedvezőtlen napokat hagyják ki, a kedvező napokat pedig megduplázzák. Azokat az ünnepeket, amelyek duplázott napra esnek, általában a második napon ünnepelnek, olyan ünnepek, amelyek hiányzó napra esnek azokat a következő napon ünnepelnek.

Bármely hónapban 1 vagy 2 nap kimaradhat egy 0 (kihagyott) vagy egy kettőzött nap miatt. Az egész évre vonatkoztatva csak az a fontos, hogy a megmaradt és a kettőzött napok közti különbség 6 legyen.

   A buddhista ünnepnaptár –Japán kivételével- nem a napév, hanem a holdév szerint alakul és ezért mozgó ünnepnapjai vannak.

Az év általában a februári újholddal kezdődik, ekkor ünneplik a tibeti Új Évet a Losart.

  Az év négy nagy ünnepe Buddha életével kapcsolatos. E napokon a pozitív vagy negatív cselekedetek hatása tízmilliószoros. Ezeket a napokat jó intenzív gyakorlással tölteni:

-Az első: Csotrül dücsen (Csodák Ünnepe). Az év első tizenöt napja annak a tizenöt napnak az ünneplése, amikor Buddha mindennap más csodát mutatott be azért, hogy jövendő tanítványai érdemeit és odaadását növelje. A tizenötödik nap (telihold) a Csodák Napja.

- A második: a tibeti negyedik holdhónap teliholdja, tibetiül: Szaka dawa dücsen, szkt.:Vészák, (Szaka dawa ünnepe). Sakjamuni Buddha megvilágosodása és Parinirvánába térése. 35 éves korában Buddha elérte a megvilágosodást Bodhgájában, Parinirvánába térésének is ez a napja.

-A harmadik: a tibeti hatodik holdhónap negyedik napja, tibetiül: Csökhor dücsen (A Tankerék ünnepe). Megvilágosodása után Buddha két hétig nem tanított. Végül azonban Indra és Brahma ösztönzésére megforgatta a Tan Kerekét első ízben Szarnathban, ahol a Négy Nemes Igazságot tanította.

-A negyedik: a tibeti kilencedik holdhónap 22. napja, tibetiül: Lhabab dücsen. Sakjamuni Buddha alászállása az istenek birodalmából. Buddha anyja, Indra birodalmában született újjá. Buddha három hónapot töltött tanítással az istenek birodalmában, hogy anyját megszabadítsa és jóságát viszonozza, és ugyanakkor az istenek jóságát is szolgálja.

   Vannak kiemelt hónapok, ilyen:

- a negyedik hónap, a Saka Dawa, amikor a gyakorlás különösen hangsúlyos.

- a 11. -dik hónap, ami összekapcsolódik a Csakraszamvara és Vadzsrajogini gyakorlatokkal, amelyek az Anya tantrához tartozik. Ennek a hónapnak a 25. -dik napja egy különlegesen kiemelt nap ezeknek a gyakorlatoknak a végzésére.

   Vannak havonta kiemelt, ismétlődő napok, amikor minden pozitív vagy negatív cselekedetek hatása százszoros:

   Ilyenek az ún. Buddha napok:

- minden hónap 8. -dik napja Gyógyító Buddha nap, amikor a Gyógyító Buddha, Tara vagy Mahakála pudzsát ajánlatos gyakorolni.

- minden hónap 15.-dik napja (telihold) Amitába Buddha napja.

- minden hónap 30.-dik napja (újhold) Shakjamuni Buddha napja.

   Guru Rinpocse nap: minden hónap 10.-dik napján - az ezen a napon felajánlott cog-pudzsa az Apa Tantrával kapcsol össze, mivel ezen a napon a férfi energia a legmagasabb szintet éri el.

   Dakini nap: a holdhónap huszonötödik napja. A dakini nap a megvilágosult női energiával áll összefüggésben. Ezen a napon a női energia éri el a csúcspontját. Sok tibeti láma végez női energiával kapcsolatos gyakorlatokat ezen a napon. A dakini nap kedvező alkalom a Cog-pudzsa felajánlás számára, ami az Anya Tantrával kapcsol össze.

   Dharmapala nap: minden hónap 29.-dik napja a védelmezők napja.

   Sojong: minden hónap 14 vagy 15.-dik és 29 vagy 30.-dik napja, a gyónás napja a szerzeteseknek és apácáknak.

   Egy másik különleges nap a Kalacsakra nap. A Kalacsakra tantrát Buddha egy teliholdkor tanította, így minden telihold jelentős nap ennek a tantrának a gyakorlására. Minden harmadik hónap első napján van a Kalacsakra Új Év.

   A főbb vallási évfordulók és nevezetes napok a következők:

   - első hó, 14. nap: Milarepa, a jógi-költő és a Kagyü vonal alapítójának évfordulója.

   - első hó, 21. nap: Dzsamjang Khjence Vangpo, a XIX. század egyik legnagyobb mesterének évfordulója.

   - harmadik hó, 15. nap: ezen a napon nyilatkoztatta ki a Buddha a Kalacsakra tanításokat.

   - harmadik hó, 25. nap: az ötödik Dalai Láma évfordulója.

   - negyedik hó, 7. vagy 8. nap: a Buddha születésének évfordulója.

   - negyedik hó, 23. nap: Virupa, a Szakja iskola alapítójának évfordulója. A Szakjapa kolostorokban hét napon át ünneplik.

   - ötödik hó,15. nap: Dzamling Cshiszang, a helyi istenségek napja. Füst rituálékat hajtanak végre és felajánlásokat tesznek a helyi istenségek és védelmezők részére. A Theravada hagyomány szerint ez az a nap, melyen Buddha először adott tanításokat.

   - hatodik hó, 10. nap: Guru Rinpocse születése.

   - hetedik hó, 15. nap: a Gyógyító Buddha ünnepei.

   - kilencedik hó, 3. nap: Dzsingme Lingpa, az egyik nagy nyingma mester évfordulója.

   - kilencedik hó, 4. nap: Karma Paksi, a második Karmapa évfordulója.

   - tizedik hó, 25. nap: Congkapa, a gelug iskola alapítójának évfordulója.

   - tizedik hó, 30. nap: Düsüm Tyenpa, az első Karmapa évfordulója.

   - tizenegyedik hó, 6. vagy 7. nap: Ngenpa Gudzom, a nap, melyen nyolc rossz ómen esik egybe. Ezen a kedvezőtlen napon ajánlatos minden fontos tevékenységet kerülni.

   - tizenegyedik hó, 26. nap: a Nagy Dzsamgon Kongtrul, a X. század kiemelkedő mesterének az évfordulója.

   - tizenkettedik hó, 18. nap: Longcsenpa, a nyingma iskola legnagyobb mesterének évfordulója.

   Külön megünneplik minden országban a különleges szent ünnepeket, valamint minden nagyobb kolostornak saját ünnepeik vannak amelyeken a nagy buddhista szentek születésére és elhalálozására, az ifjú Buddhára, az iskolák alapítóira és másokra emlékeznek; ezek az ünnepek részben nemzeti ünnepnapok. Évenként visszatérő ünnep egyebek közt az újévi ünnep, a templomfelszentelés ünnepe, valamelyik kolostor felszentelési ünnepe és az elhunytak tiszteletének szentelt ünnepek, valamint a nagy jógik és szentek születésnapja és parinirvánába térésük napja.

   Az egyik legvidámabb tibeti ünnep a Shotön (Joghurt) fesztivál. Ez a hétnapos fesztivál augusztusban zajlik a Drepung kolostorban Lhásza közelében. Hajnalban egy hatalmas Buddhát ábrázoló, 30x 35 méteres selyemrátétes tekercsképet terítenek ki a domboldalon az ünnep alkalmából. Az ünnep eredete évszázadokkal ezelőttre megy vissza, amikor hagyománnyá vált, hogy a nyári böjt befejezéseként a nomádok friss jakjoghurtot vittek a szerzeteseknek. Az ünnep része a hagyományos tibeti operafesztivál.

    Egy nem tibeti hagyományban született embernek igen nehéz eligazodni a tibeti időszámításon, így például: amikor Tibetben egy gyerek születik, azt születése pillanatában egy évesnek mondják, mivel az újjászületését már kilenc hónappal korábban megkezdte. Minden hétköznapi ember - születési dátumától függetlenül - Losárkor ünnepli a születésnapját- Losar után lesz egy évvel öregebb. Így pl. ha egy gyerek az év utolsó napján születik, a következő év első napján már két évesnek számít.