MUDRÁK
Sakjamuni Buddha
A mudrák eredetileg a belső tudatosság, vagy megvalósítás spontán megnyilvánulásai, amit nagyon jól példáz Sakjamuni Buddha megvilágosodást jelző kéztartása: Buddha a jobb kezével lazán, könnyedén megérintette a földet, ezzel megidézve a Föld istennőjét, Sthavarát, hogy legyen tanúja a megvilágosodásának. Buddha kézmozdulata - mudrája - egy spontán mozdulat volt, nem egy kitalált, kiagyalt kéztartás.
A mudrák az i.e. III. században kezdtek kialakulni és terjedni Indiában, amikor megjelentek a klasszikus indiai művészetben a kifejező kéz és egyéb mozdulatok a szobrászatban. Az első buddhista szobrok az i.u. II. század körül keletkeztek; ebben az időszakban kezdték kiemelni Buddha fizikai megjelenését, kéz- és testtartását. A mahajána periódus művészetében kifejlődik Sakjamuni Buddha öt alapvető kézmozdulata, amiből később kialakult az Öt Buddha-család mudrája.
A korai tantrikus irodalomban, mint a Guhjaszamádzsa tantra (kb. i.u. VI.-VII. század) kerülnek felszínre titkos tanítások, amik mudrákat és titkos jeleket, szimbólumokat tartalmaznak a beavatásokhoz a különböző tantrikus vonalakban.
A késői Vadzsrajána buddhizmusban már több száz mudra létezik, aminek csak töredéke használatos az ábrázolásokon. Sok mudra, szám szerint huszonnégy vagy harminchat, teljesen azonos a Hindu, Buddhista és Jain tantrikus hagyományban.
A buddhista tantrában a jobb kéz a férfi aspektust - az együttérzést és az ügyes eszközöket, míg a bal kéz a női aspektust – a bölcsességet és az ürességet szimbolizálja. Rituális tárgyak, mint a: dordzse és csengő, dordzse és lótusz, damaru és csengő, damaru és khatvanga, nyíl és íj, vágó kés és felajánló csésze, kard és pajzs, horog és kötél, stb. amik a jobb vagy a bal kézben találhatók, mind az aktív férfi aspektusú ügyes eszközök és női aspektusú bölcsesség egységet szimbolizálják.
