SZTUPA
Sakjamuni buddha sztupa
SZTUPA (tib. csörten): Eredetileg Buddha maradványait tartalmazó sírhalom vagy emlékmű, amely tudatát, a dharmakáját szimbolizálja. Később más megvilágosodott lények ereklyéit, szentiratokat, szobrokat és hasonlókat is helyeztek ilyen építményekbe.
A sztupa négyzet alakú „szögletes” alapja a világegyetem szilárd „föld” aspektusát fejezi ki, színe sárga – a büszkeség zavaró érzelméhez kapcsolódik. A megvilágosodás állapotában ez az érzés olyan bölcsességé alakul át, mely minden dolog alapvető azonosságát fejezi ki: minden a tudat potencialitásából jelenik meg. Az e fölött lévő kerek, csepp alakú forma a víz elemet jelképezi, a világegyetem „áramló” aspektusát. A színe kék, és a harag érzéséhez kapcsolódik. A harag tükörszerű bölcsességé alakul át tisztán megmutatva a dolgokat, ahogyan azok vannak, anélkül, hogy hozzátenne vagy elvenne belőlük. A következő szint a „hő” a tűz elem. A színe vörös, és az egoisztikus vágyat képviseli, ami a megvilágosodáskor megkülönböztető bölcsességé válik. A megkülönböztető bölcsesség látja az összes dolgot, amint különállóan megjelennek, de egyben a teljesség részeiként is. Tibetben és Nepálban ez a négyzet alakú rész bölcsességszemeket kap, melyek a négy égtáj felé néznek. A gyűrűkből álló, csúcsban végződő felső rész a levegő vagy „mozgás” elemet szimbolizálja, amihez a zöld szín és a féltékenység, illetve az irigység érzései tartoznak. A buddhista gyakorlat ezeket az érzéseket az aktív tapasztalat Buddha-bölcsességé alakítja át, amit mindent beteljesítő bölcsességnek is neveznek. A sztupa legfelső része egy Újholdon levő Nap-szimbólumból és a tér elem cseppjéből áll. A színe fehér, és tisztátalan állapota a nem tudást és a tompaságot jelképezi, mely mindent átható bölcsességé alakul, megvilágosodássá, mely teljesen határok nélküli időben és térben. Ez az öt bölcsesség nem más, mint a Buddha-tudat öt aspektusa. Az öt bölcsesség megvalósítása az ún. Buddha-lényeg vagy Mahamudra, mely téren és időn túl mindannyiunk igazi természete. Az ebben való időzés bármely időben és helyen maga a megvilágosodás.
A sztupák magokat ültetnek el annak érdekében, hogy a tudat felismerje eredeti örömét és szabadságát, és eljusson a feltételekhez kötött állapotból a feltételek nélkülibe. Ezáltal a tudat gazdagsága kibontakozhat.
