MANTRA
OM MANI PEME HUNG - Csenrézi mantrája
MANTRA - a tib. sngags, szkt. mantra szó, Gampopa szerint „a Buddhaság szellemisége, mert nem olyasvalami, ami entitássá válik”. Szerepe a „tudat megvédelmezése”, azaz, hogy ne szóródjon szét vágyainak tárgyai között, és így alapvető szellemi értéke sértetlen maradjon. Ez az értelmezés a Guhjaszamádzsa-tantráig nyúlik vissza.
A mantrákat többé-kevésbé értelmes szótagoknak vagy szavak sorozatainak tartják. Ez azonban valójában a legjelentéktelenebb aspektusai közé tartozik. A mantra legfőképpen bizonyos szimbolikus átalakulási folyamatoknak és azok megtapasztalásának a neve, amiben a nyelvi kifejezésmód is részt vesz, lévén annak mintegy a végső formája. A mantra –mely a tudattól elválaszthatatlan-annak aktivitása, mint olyan.
A különböző mantrák rendszerint egy Buddha aspektus hő központjának természetes vibrációja. Bárhol is használják, ott megvilágosodott energiák sűrűsödnek össze.
Az elemeknek éppúgy van kulcs mantra szótagjuk, mint a meditáció során megidézett istenségeknek vagy a csakráknak. Lényegük, hogy együttrezgés révén stimulálják az adott aspektus hang-esszenciáját. A levegő elem a J (Y), a tűz az R, a víz a V (B), a föld az L és a tér az A hangból jött létre.
