NÉGY ALAPGONDOLAT
NÉGY ALAPGONDOLAT - a Négy alapgondolat, mely a dharma gyakorlására motivál minket: az értékes emberi születéssel járó körülmények és lehetőségek ritkasága; a mulandóság és a halál elkerülhetetlensége; az ok-okozat (karma) törvénye és a körforgásszerű létezés (szamszara) hátulütői. Ha alaposan átgondoljuk e négy tényt ez a tanítások gyakorlására ösztönöz:
1.ÉRTÉKES EMBERI SZÜLETÉS Ha egyszer minden képességgel felruházott emberi testet szereztünk, megvan rá a lehetőségünk, hogy megvalósítsuk a szenvedés megszüntetését. Ezért tudatosítanunk kell magunkban e test felbecsülhetetlen értékét, hiszen ez által szabadíthatjuk meg magunkat.
Tizennyolc feltételnek (nyolc körülménytől való mentességnek és tíz lehetőségnek) kell összeállnia ahhoz, hogy értékes emberi születésről beszélhessünk.
A nyolc kedvezőtlen körülmény, mely nem állhat fenn:
- a három alsóbb létállapotba születés,
- a hosszú életű isteni lét (ahol nincs érdeklődés a dharma iránt),
- a téves nézetek döntő befolyása,
- dharmától távol eső ország „barbárai” közé születés,
- olyan szellemi vagy testi fogyatékosság, mely lehetetlenné teszi a megértést és a gyakorlást,
- és végül az olyan korban való születés, amikor nincs jelen a dharma.
A tíz lehetőségből ötöt magunknak teremtünk:
- embernek születtünk,
- lehetőségünk van a buddhizmussal találkozni,
- ép érzékszervekkel rendelkezünk,
- a dharmát követjük (a téves nézetek nem gyakorolnak ránk hatást),
- mély bizalmunk van Buddhában, a tanításokban és a közösségben.
A másik öt lehetőség másoknak köszönhető:
- egy Buddha megjelent,
- tanította a dharmát,
- a tanítások máig fennmaradtak,
- vannak követői,
- vannak nagylelkű támogatói.
Egy példa arra, hogy milyen nehezen érhető el az értékes emberi test: képzeljük el, hogy egy karikát az óceánon ide-oda dobál a szél és a hullámok. Az óceán alján él egy különleges teknősbéka, aki minden száz évben csak egyszer bukkan fel a víz felszínére, egy rövid időre. Annak a valószínűsége, hogy ilyenkor a teknősbéka feje belemegy ebbe a himbálódzó karikába, elég csekély, viszont még ennél is nehezebb egy értékes emberi test elérése.
2.MULANDÓSÁG Minden, ami feltételekből áll össze, mulandó. Külső és belső világunk feltételekből létrejött jelenségei megjelennek, fennmaradnak egy ideig, aztán eltűnnek. Egyedül a tudat természete eredendően változatlan, ezért a szellemi gyakorlást nem szabad halogatnunk, mert halálunk bizonyos, s időpontja előttünk ismeretlen. Bármely pillanatban bekövetkezhet. A halálunk pillanatán való elmélkedés a tunyaság legjobb ellenszere. Ha ezt felismerjük, máris a Dharma felé fordulunk, s nem csupán rövid evilági életünk idejére, hanem azon túl is, egészen addig, amíg el nem érjük a teljes megvilágosodást.
3.KARMA (szó szerint: tettek) Ok- Okozat. A karma nem sors, nem olyasvalami, amit el kell fogadnunk, vagy el kell utasítanunk. Inkább olyan, mint az a kötelezettség, hogy a számláinkat ki kell, fizessük. Egy bizonyos cselekedet egy bizonyos eredményhez vezet. Egy pozitív cselekedet egy pozitív természetű eredményhez vezet, tehát boldogság és öröm tapasztalásához. Egy káros cselekedet viszont elkerülhetetlenül egy fájdalmas eredményt hoz, tehát szenvedést okoz.
Jelenlegi helyzetünk az, hogy a tudatunkban levő zavaró érzelmek az uralkodóak, és test, szóbeli és tudati tevékenységhez vezetnek, ami által karmát halmozunk fel.
A karma teljességéről szóló tanításokat össze lehet foglalni háromszor négy pontban:
Hogy a karmát a lehető legerősebben hozzuk létre,
- ismernünk kell a helyzetet;
- kívánnunk kell, hogy tegyünk valamit;
- meg kell tennünk vagy tettetnünk,
- végül elégedettnek kell lennünk.
Ha ez a négy feltétel együtt áll, akkor az ok-okozat teljes erejű lesz.
A karma átélése (ami általában nem ebben az életben jön, inkább a következőben):
- mit tapasztalunk közvetlenül a halál után, milyennek éljük meg a köztes létet?
- milyen testbe születünk? Olyanba, ami jól működik, vagy olyanba, ami nem.
- milyen helyre, országba születünk?
- amikor megszületünk itt vagy ott, milyen beállítottságunk lesz?
Az ország, a test és a beállítottság létrehozza a feltételeket, és az itt tett dolgok eredményezik a jövőt.
Ha a negativitást el akarjuk távolítani a tudatunkból, akkor megint van négy pont:
- tudnunk kell, hogy valami nincs rendben;
- akarnunk kell azt eltávolítani;
- használnunk kell a módszert, a különböző meditációk nagyon hatékonyak;
- úgy kell döntenünk, hogy bizonyos dolgokat nem csinálunk többet, hanem az ellenkezőjét tesszük.
Számos negatív cselekedet létezik, ezeket bizonyos osztályokba soroljuk:
A TÍZ NEGATÍV TETT a test, a beszéd és a tudat három osztályába csoportosítható: Test: ölés, lopás, szexuális visszaélés.
Beszéd: hazugság, rágalmazás, érzéketlenség, haszontalan fecsegés.
Tudat: irigység, rosszindulat, téves nézetek.
AZ ÖT RENDKÍVÜL KÁROS VISELKEDÉSI MÓD:
- saját apát megölni
- saját anyát megölni
- meggyilkolni egy Arhátot
- egy Buddhát vagy valakit, aki Buddhát képviseli, mint a saját tanítónkat, testileg bántalmazni; ez vonatkozik a Buddha-ábrázolások tudatos tönkretételére is;
- viszályt szítani a Szanghában.
TÍZ ERÉNYES CSELEKEDET:
Életet védeni
Adni
Óvni erkölcsös magatartásunkat
Igazat mondani
Kibékíteni (más embereket)
Kedvesen beszélni
Érdemes dolgokról beszélni
Elégedettnek lenni
Segítőkész magatartás (mások felé)
Helytelen nézetek feladása.
4.SZAMSZARA (tib. khor-va)- az újraszületések örök körforgása- Körkörös létezés, ami születésből, öregkorból, betegségből, halálból és újraszületésből áll.
A szamszara három térsége: 1. A vágyvilág (kámaloka), 2. A formabirodalom (rupaloka), 3. A forma nélküli birodalom (arupaloka).
